Színes rajzolás, festés

Korunkban nem számít luxusnak a szín, eláraszt, körbevesz bennünket, minden színes. A hatalmas mennyiség miatt az a veszély fenyeget, hogy a színek elvesztik varázsukat. Ha a rajzoláshoz és festéshez színeket használunk, az segít újra átélni a színek szépségét, újra megtapasztalni azt a csodálatot, amit egykor a színek nyújtottak nekünk.

A szín jelzi az életet. A színpompás földünk növényzetének zöldje és vizének kékje, számunkra egyedi. Az élettől nyüzsgő területek, őserdők, óceánok, síkságok bővelkednek természetes színekben, melyek gyönyörűséget okoznak nekünk és felvidítják a lelkünket. 

A történelmi időkben a pompás színeket csak gazdagok viselhették, sőt, egyenesen tiltott volt a hétköznapi ember számára.  Az emberek többségének a színek elérhetetlenek voltak, a parasztházak és bútorok természetes anyagokból készültek, a ruházat is festetlen, eredeti, natúr színében volt használatos. Ha próbáltak is festeni növényekkel, azok hamar kifakultak. Nagy becsben tartottak egy gyöngyös, kivarrt színes pántlikát.

Annak ellenére, hogy manapság élénk színű tárgyak vesznek bennünket körbe és akármilyen színű ruhát hordhatunk, a színeknek továbbra is szerepe van az életünkben. Biológiai örökségünk tudatalattiként működik és bizonyos színek vonzóak vagy undort keltenek, hasznos információt vagy figyelmeztetést közvetítenek, esetleg határokat jelölnek ki.

A tudósokat mindig is nyugtalanította a színek problematikája, a témának könyvtárnyi anyaga van, vastag köteteket írtak, mi is a szín. Erre az egyszerű válaszra nem létezik egyszerű válasz, de még csak tárgyilagos sem. Egy biztos, érzelmeket, érzeteket váltanak ki belőlünk. Szeretünk, vagy nem szeretünk egy szint. Nem tudjuk az okát, miért kedves a szemünknek egy színkombináció. A szín létrejöttéhez elegendő egy tárgy egy megfigyelő és látható tartományon belüli fény, hiszen tudjuk, hogy a világ szürkés árnyékba burkolózik a homályban. Csak akkor lesz újból színpompás, ha felkapcsoljuk a fényeket.

Az agyunk hogyan működik festés közben? Ez is jobb agyféltekés tevékenység lenne?

A bal agyféltekében lévő b-mód fő feladata az, hogy a színeket nevekkel és tulajdonságokkal lássa el pl.: ragyogó kék, citromsárga és lefordítsa ezeket a szavakat a színekre adott érzelmi reakciókra. Ezen kívül ez a mód felelős a színkeverés egymást követő lépéseiért, vagyis ha a piroshoz sárgát keverünk, narancs lesz belőle.

A jobb agyfélteke az egyes árnyalatok közötti finom kapcsolatok és arányok érzékeléséért felelős. Továbbá érdekli az, hogy felfedezze a minták közötti összefüggést, ezáltal döntő szerepe van az esztétikai reakciókban, felismeri az egységes színvilág egészét és egy kellemes érzéssel adja tudtunkra, ez az, rendben van. De ennek az ellenkezője is igaz, felismeri, ha kiegyensúlyozatlan, sóvárog az egység után. Még egy felismerése van a jobb agyféltekének, érzékeli, hogy melyik színkombináció alkot egy színt. Ki tudja választani, melyik árnyalatot keverték pirossal és melyiket kékkel, tehát melyik a melegebb és melyik a hidegebb árnyalat.

Mi a különbség a rajzolás és festés között?

A színeket a festéssel kapcsoljuk össze, nem a rajzolással. A rajzolás a festés alapja, kivéve egyes irányzatokat, de a rajzoláshoz nem szükséges a festés. Ezért érdemesebb először rajzolni és csak utána festeni. A színekhez konkrét tanulás kell, színelmélet. Ennek ideális időpontja a rajzolás és festés között van. Tehát először meg kell látnunk és vonalak segítségével meg kell rajzolni a széleket, egymással arányosan ábrázolni kell a formákat és üres tereket. Ezután következik megtanulni látni és rajzolni az értékeket és elsajátítjuk a színek észlelését és keverését. A rajz és színismeret ötvözése a festés.