Mi a cél?

 

Sokan azért nem vágnak bele a rajzolásba, mert azt mondják, nem tudnak rajzolni. Ez olyan, mintha azért nem mennék el angol órára, mert még nem beszélek angolul, vagy azért nem mennék el tánc órára, mert még nem tudom hogyan kell táncolni. A  rajztanfolyamon rájössz, hogy a rajzoláshoz nem kézügyesség szükséges,  elegendő hozzá egy átlagos szem-kéz koordináció, ami pl. egy labda elkapásához kell. A kézügyességnek ilyen értelemben semmi köze a rajzoláshoz.

Egyszer az egyik tanfolyamra eljött egy srác, megmondta, azért jött el, hogy bebizonyitsa, ő lesz az élő példa arra, hogy nem tud mindenki rajzolni. Kitartott végig e mellett az álláspontja mellett, de minden feladatot végig csinált becsülettel. A negyedik napon is hitetlenkedve fogta meg a ceruzát, hogy neki ez nem fog összejönni. Összejött…. és a legszebb az volt, amikor búcsúzásnál annyit mondott: hát, mégis sikerült.

A rajzoláson keresztül megismered magadat és megismered a körülötted lévő világot. A cél nem az, hogy egyik vagy másik agyféltekénket háttérbe szoritsuk, elnyomjuk. Erről szó sincs. Csupán az eddig háttérben meghúzódó jobb agyféltekénknek nagyobb teret biztositunk és megtanuljuk észrevenni a jelzéseit, elfogadjuk az általa nyújtott kreativ megoldásokat,de leginkább kiegyenlitve élünk a lehetőségeinkkel és nem szalasztunk el első pillanatra talán bugyutának tűnő, megmagyarázhatatlan alternativákat, amik akár teljes egészében megváltoztathatják és jobbra fordithatják életünket.

This entry was posted on szerda, január 4th, 2012 at 00:34 and is filed under Egyéb. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.